PÁN  öröksége: a busó

Az ősi Árkádiában született Kecskepán, az erdei démon. Olyan rút állatember volt, hogy anyja Dryopé ( tölgyfa) nimfa eldobta magától. Apja Hermes (hegyi törpe isten) felnevelte és az Olymposon bemutatta az isteneknek, akik kinevették ezt a csúfságot és elnevezték Pánnak (mindenség) istennek. Kecske lába; szőrös teste; görbe orra; szakálla és két szarva;  egy phallisztikus torzonborz démoni látvány! Kedvencei voltak a kecskék és a birka pásztorok; erdőkben és ligetekben élt. Róla nevezték el a pánsípot, mellyel a nimfákat szórakoztatta; valamint a páni félelmet (pánik) a csatákban, mikor az övéi mellé állt. Mivel természet  feletti lény; ősi pásztoristen; szentélyei a barlangok voltak. Később az illír nomádok hagyományaként terjedt el egészen Pannóniáig.

A legenda

1687-ben a Duna szigeti mocsaras részeiről egy hajnalon áteveztek a városba a sokacok. Előtte ijesztő álarcokat faragtak fűzfából, melyeket állatvérrel festettek meg, kifordították a birkabundákat; fehér vászon gatyájukat szalmával kitömték, hogy erősebbnek látszanak. Hatalmas buzogányokat, kardokat, vellákat vettek magukhoz, de a marha  kolompok és a kereplők zaja volt a leghatásosabb. A mélyen babonás törökök amikor meglátták és meghallották ezeket az ijesztő alakokat, azt hitték, hogy az ördögök jönnek ellenük. Ijedtükben fejvesztve kirohantak Mohácsról.......

 

A maszk

A maszkot egy darab puhafából (fűzfa) faragják. Régen állatvérrel festették, attól volt a bordó színe. Ma fekete és barna színű is látható, rajtuk kos, kecske vagy marhaszarv, valamint báránybőr csuklya van.

 

BUSÓJÁRÁS

Poklade ( magyarul átváltozás) , vagyis  télből a tavaszba fordulás ünnepe . Ezért égetik el " farsang vasárnap" sötétedéskor a szalma bábut és " farsang temetés"  kedden , a telet jelképező koporsót , hatalmas máglyákon. A felvonulás legfőbb érdekességei ma is a busók, de mellettük a sokac népviseletben a nők; az egyéb maskarások ; valamint a gyerek jankelék, akik ronggyal tömött zsákjaikkal csapkodják és kergetik a lányokat. Hatalmas dörrenésekkel szólal meg az egykori török ágyú másolata, több kisebb ágyút is vontatnak a lovaskocsik; hosszú rúd végén gördül az ördög kerék; a színpadon a busók és néptánccsoportok fellépései folyamatosak, de a máglya gyújtás után kezdődik az össztánc, amikor együtt kólózik a vendégsereg  a busókkal , kifáradásig.......

A mohácsi busójárás  első írásos megemlítése 1783-ból egyházlátogatási jegyzőkönyvben maradt fenn . Az 1930-as években került a város utcáira, turisztikai látványosságként. Eredetét tekintve a sokác nép téltemető, tavaszköszöntő népszokása, mely korábban csak az általuk lakott városrészen belül zajlott.

Amennyire különböztek a busók álarcai, annyira különbözők voltak egyéb viseleteik. A felsőruházat minden esetben jobb vagy kevésbé jó állapotban lévő birkabőrbundát jelentett, szőrével kifelé fordítva - ez legtöbbször juhászbunda hímzett szűr, illetve bekecs - a derékon borjúkötéllel átkötve. Előfordult, hogy a bütykös harisnya madzagjára erősítve kis csengők jelezték a busó minden mozdulatát. A gatyájukat régebben abból - a család által szőtt fehér színű lenvászon alsóból vették, mely a hétköznapi használatból már kikopott. Ezt aztán körben kitömték szalmával. A lábukon egykor kapcarongyot viseltek a bocskorban. A harmincas évektől kezdődően a sokácok a népviseletet már egyre kevesebben hordták. Így a maguk készítette ványolt és bütykös harisnyák feleslegessé váltak. Ekkor jelent meg a busók lábán a színes gyapjúharisnya. A felnőtt legények és a negyven-ötven évnél fiatalabb férfiak a farsang vasárnapjára maguk készítették azt a fűzfából (esetleg más puhafából) faragott álarcot, amit állati vérrel festettek be, mellyel aztán a farsang farkán - vasárnaptól kedd éjszakáig - felvonultak. A busók öltözete és minden kellékük az állattartó foglalkozásra utal. A legény-busók egykor a kedvesük számára maguk készítette ajándéktárgyakat: a mosófát, a vízhordófát (obrenyica), a guzsalyt a borjúkötélre erősítették fel. Itt lógott még egy vagy több kolomp, mellette a kobaktök - jóféle itókával. Esetleg a bőrtarisznya rejtette az utóbbit, a kapott élelemmel együtt. Kezükben kereplőt tekertek, istentelen ropogást idézve ezzel elő. Tiszta időben a Duna mellett tíz-tizenkét kilométerre is elhallatszott a fűzfából faragott, két részből összeillesztett juhászkürt hangja, amelyet a juhászok egymás közötti jeladásra használtak. Ezt busók átvették, kürtös kürtjének szavára gyűltek össze és vonultak végig a sokác negyeden. Kisebb csapatokba verődve járták a település utcáit - elsősorban a sokácok lakta részt. Az ismerősök házához érve megszólaltatták a kürtöt, buzogányaikat előkapva alaposan megdöngették a kaput, hogy bebocsátást nyerjenek. Amint a ház népe kinyitotta a kaput, éktelen kerepelésbe, kolompolásba fogtak. Poklade kiáltásokkal jókívánságaikat fejezték ki, egyben jelezték, hogy vége a télnek, itt a tavasz! A busók a lakóházat és épületeit is körbejárták, s buzogányukkal megütögetve a ház sarkát, biztosították annak tartósságát. Ennek fejében a háziak étellel, itallal vendégelték meg a busókat. Mára már a busók eredeti szokásanyagából csak a Kóló téren való gyülekezés, az ott történő tűzgyújtás és a közös tánc maradt meg. Három napon keresztül ünnepelték a farsangot, s mind a három napon a Kóló tér volt a központ. Mindig ide tértek vissza, itt táncoltak, énekeltek, itt fogyasztották el közösen a kapott ital és élelem egy részét. (Ennek emlékére jött létre a „Busó totemoszlop”, amit Laluja András szobrász készített 1967-ben,így a Busó szobor ma is megtalálható a téren.)
A különféle szekereket, lovas kocsikat, mellyel felvonulnak, jelszavakkal feliratozzák. Sokféle száraz növénnyel, terménnyel díszítik fel ezeket a járműveket: szárított csöves paprikával, fokhagymafüzérrel, csöves kukoricával, a kobaktök termésével, kukoricaszárral, náddal. Ősi, pogány hatást is tükröznek az állati eredetű díszítő elemek: koponyák, hólyagok stb.

( Bütykös harisnya: A sárközi női viselet jellegzetes darabja. A XIX. századi köznapi, úri viselete nyomán elterjedt fehér vagy színes, pamutból kötött, dudorokkal díszített harisnya, mely a félcipőhöz illik. )

2009-ben a Busójárás az UNESCO szellemi világörökség része lett!

2013-ban HUNGARIKUM  lett!

Minden , amit a Busójárásról tudni kell: itt

A Busójárás felejthetetlen élmény és csak Mohácson látható, de több busó csoport is vendégszerepel itthon és külföldön egyaránt a farsangi időszakban....Vendégfellépést vállalunk ; érdeklődni: e-mail: nfront@gmail.com  tel:  +36-70/2840594

Ajánlott irodalom:

Czita Katalin: Busó, az ősi árkádiai Pán  (1999)  

Szökőcs Béla: Busójárás fotóalbum (2008)

Minorics Tünde: A maszk mögött (2010)

Csonka-Takács Eszter: Busójárás Mohácson + dvd (2010)

Szökőcs Béla: Poklade Mohács fotóalbum (2015)

Tám László: Busójárás feketén fehéren (fotóalbum) (2015)

Bezdán József: Télűzők (fotóalbum) (2018)

 

Ajánlott film:

Busójárás ( Néprajzi filmstúdió 1955)

Busó farsang ( MTV Pécsi Körzeti stúdió 1979)

Baranjske buse ( Horvát tv archív)

A Főbusu  ( Dunatáj alapítvány 2001)

Busójárás - Őseink élő hagyománya (Föld Arca Filmstúdió kft. 2003)

Vannak vidékek: Mohács ( Duna tv 2009)

Hagyaték: A sokácok hagyatéka -Busójárás ( Dextramédia-Duna tv 2014)

 

 

 

BUSÓHÁZ - BúSo KLUB

A múzeumban egész évben láthatóak a busó bábuk és a törökkori ágyú.

 

A maszkokat Kulutácz Mátyás  (R.I.P. 2012 ) , a klub egykori alapítója és szellemi atyja faragta.

Szívünkben örökké élni fog!

 Farsangkor  csatlakoznak még tagok, így a létszám 20 fő körüli, a beöltözött sokac lányokkal kiegészülve. A klub feladata minden évben: A Drugovi csoporttal Busójárás szombatján  a főtéren megkoszorúzzák az 1687-es II. Mohácsi csata vitéz szobrát, vasárnap koszorúzzák Páták ( Pávkovics I. hegedű virtuóz) emléktábláját; valamint kedden, Farsangtemetéskor ők vezetik a menetet a koporsóval

 

(amit előtte körbe hordoznak a városban), majd elégetik a máglyán a főtéren.

A klubnak Busójáráskor néha vannak vendég szereplőik:

dobosok,  fegyveres huszárok,

hastáncos ( törökkori) lányok.

 

  

 Aki lemaradt a farsangról; egész évben nyitva a BUSÓHÁZ ; látogatása előzetes bejelentés alapján.

cím: 7700. Mohács Kossuth u. 54 

 tel: +36-69/302677   mobil: +36-20/ 3307298